JIM STEINMAN

JIM STEINMAN Zeneszerzőként és számos világhírű sláger producereként ismert. Több mint 75 millió példányban adták el zenedarabjait az elmúlt 18 évben. A “Who is who of the Rock history/ Ki kicsoda a rock történelemben/A rock történelem nagyjai” énekelték dalait, többek között Meat Loaf, akivel első világsikere óta együtt dolgozik valamint Bonnie Tyler, Barbara Streisand, Taylor Dayne, Barry Manilow, The sisters of Mercy és végül Celine Dion. A zenék szövegének nagy része is Jim Steinman szerzeménye.Zenei stílusa, amely az opera-színház valamint az eksztatikus rock egyvelege, tette őt a “Rock Richárd Wagnerévé”. Steinmanra Wagner zenéje meghatározó hatást gyakorolt, mikor 9 éves korában először hallotta. Egy New York-i rádióállomás a Ring-et sugározta 22 órás adásban és a fiú a teljes műsor alatt mozdulatlanul ült. Jim Steinman első epikus musicalje a “The Dream Engine/Az álommotor” tanulmányai során felkeltette Joseph Papp, a híres New York-i Shakespeare Fesztivál alapítójának érdeklődését, aki legfontosabb művének bemutatását fontolgatta a Central Parkban lévő Delacorte Színházban. Ez azonban sosem válhatott valóra, mivel a hatóságok túlzottan támadónak és harsánynak ítélték a darabot egy nyilvános kulturális esemény bemutatásához. Ehelyett Papp megbízta Steinmant a “More than you deserve/Több, mint amit megérdemelsz” című musical zenéjének és szövegének megírásával, amelyet 1974-ben mutattak be először. A meghallgatások alatt találkozott Steinman először Meat Loaf-al, amelyet a Spin Magazin “A Rock történelem egyik legfontosabb talákozásaként” említett. Az eredmény Jim Steinman musicaltől való elfordulása lett. A “Bad Out Of hell” a zenetörténelem legtöbb példányban eladott első albuma (30 millió) és a harmadik pozíciót tartja a világ best-seller listáján. A későbbiekben Steinman komponálta többek között Bonnie Tyler “Total Eclipse Of The Heart” és Air Supply “Making Love Out Of Nothing At All” című dalát. Négy héten keresztül mindkét dal a slágerlisták első és második helyén szerepelt. Több héten keresztül vezette az európai és amerikai listákat Bonnie Tyler “Holding out for a hero” és Meat Loaf “I’d Do Anything For You” című dala. Az “It’s all coming back to me now” című dal, amelyet Jim Steinman szerzett Celine Dionnak, az egyik legszebb szerelemes dal. A zene mellett a filmek is fontosak Jim Steinman-nál, kézjegyei megjelennek többek között a “Footloose/Gumliáb”, a “The Shadow/Az árnyék” és a “Streets on Fire/Utcák tűzben” című filmek felirataiban is. Számos díjat is nyert. Bonnie Tyler “If you were a woman and I was a man” dalára készült videoját, amelyet Jim Steinman rendezett, 7 Billboard Video díjra nevezték. Produkcióiból négyet Grammy Díjra is jelöltek.
JIM STEINMAN
“A zenémet mindig is színházi vagy operai hangzásúnak minősítették, pedig amit a közönség ismer a munkáimból az az általános rock&roll és pop kategóriába tartozik. Ez azonban érthető, hiszen gyerekkorom óta egyenlő arányban hallgattam klasszikus és rock zenét és a kedvenc klasszikus zenei műfajom mindig is az opera volt. A kritikák közül a számomra legkedvesebb az volt, amikor a Los Angeles Time a “Rock Richard Wagnerének” nevezett. A Wagner operákkal kezdtem és látni, hallani akartam minden operát. A 60-as évek végéig rock&roll őrült voltam, de elég szerencsés is ahhoz, hogy a Metropolitan Operába járhassak. A legizgalmasabb előadások, amiket láttam: a “Tristan és Izolda” Karl Böhm vezénylésével, a The Who bemutatkozása a “Tommy”-val Amerikában és Harold Prince produkciója Sondheim “Follie”-jából és a “Sweeney Todd”-ból. Sosem írtam egyetlen dalt sem úgy, hogy ne képzeltem volna el színházi miliőben. Mindig, minden dalhoz elképzelek egy világot, egy díszletet, a karaktereket, a cselekményt és a drámai fordulatot. Nagyon sok okom volt arra, hogy izgatott legyek a “Vámpírok Bálja” zenéjének írásakor. Láttam a filmet amikor a 60-as években megjelent. Mindig is nagy Roman Polanski rajongó voltam. Mikor Murnau “Nosferatu” című néma filmjének musical variációján dolgoztam azt gondoltam, hogy a vámpírok tökéletes témái lennének egy musicalnek vagy operának. Meg kell jegyeznem, hogy sokan azt gyanították magam is vámpír vagyok, mivel normális esetben napközben alszom. Becenevem: “A sötétség hercege”. A “Vámpírok Bálja” a musicalhez való visszatérésemet mutatja 22 év után. Manapság nagyon sok ember a hagyományos musical színháztól való eltávolodást érzékeli. A sikeres musicalek mindig visszatükrözik az utca életét, de mit tükrözött vissza a “Hello Dolly!” a 60-as években? Igazából semmit. Abban az időben a musical színház semlegesítette magát a kortárs zenétől. A rock zene képes lehet arra, hogy ezt megváltoztassa.”